A szamba afrikai eredetű, ősi népi tánc, amely a rabszolga kereskedés útján jutott el Brazíliába. Ennek a táncformának a neve a "semba" afrikai szóból származik. Szaggatott, rövid mozdulatai a megbilincselt rabszolgák mozgására emlékeztetnek: még tánc közben sem tudtak láncaiktól megszabadulni. Magával ragadó, eredeti ritmusa az ősi zenei kifejezésmódot idézi.”

Eredete

A szamba eredetileg több táncforma gyűjtőneve, melyeket az elmúlt évszázadokban az afrikai néger rabszolgák vittek magukkal Kongóból, Szudánból és Angolából új hazájukba, Brazíliába. Abban az időben ezt az igen népszerű táncfajtát semba néven ismerték, ami a tipikus csípőmozgásokat jelölte. A bantu népeknél az extázis, a mámorító tánc állt a középpontban, ami kultikus ünnepségeik jellegzetessége volt. Az afrikai tánckultúra a brazil partvidéken is elterjedt, s a táncnak Rio, Sao Paulo, Pernambuco, Bahia és Maranhao is otthont adott. Az 1920-as években került hozzánk először.

Mindemellett a körtánc is kedvelt volt, melynek középpontjában egy szólótáncos vagy egy pár is táncolt. A brazilok ezeket a táncokat Batuque, Lundu vagy Samba névvel jelölték, s mozgást illetve ünnepséget jelentettek. A legnépszerűbb körtánc a “Samba de moro” volt, melyet már a modern szamba elődjének tekinthetünk. A szamba zene az ősi Afrika kultikus zenéjéből származtatható. Fő hangszerei (dobok, harangok) főként afrikai eredetűek. A gyors, élénk zene ösztönözte a táncos mozgást.